Hát(I)zsákkal világgá mentem

Öt éjszakára, hat napra érkeztem a kambodzsai Siem Reapbe 2019. május 26-31. között, egyértelműen az Angor Wat miatt. 

Érkezés: repülővel Mianmarból, Yangonból, AirAsia 130,84 amerikai dollar=kb.37.700Ft, (a 20kg-os feladott poggyász 36 amerikai dollár=10.400Ft), utazási idő: 5óra 30 perc az időeltolódás miatt,  ÁTSZÁLLÁSOS Bangkokban

8:30 Yangon International Airport RGN - 10:15 Don Mueang International Airport DMK (Thai AirAsia)   (utazási idő: 1 ó 15 perc) -- Bangkok DMK, várakozás ideje: 3 ó 15 perc --13:30 Don Mueang International Airport DMK - 14:30 Siem Reap International Airport REP (utazási idő: 1 óra)

A siem reap-i reptér nagyon kicsi, mint egy falusi kultúrház, kissé Makovecz stílusban. El se lehetett téveszteni a Visa on Arrival sort, ahova rögtön beálltam vízumért. Nem vettem előre, tudtam, hogy a helyszínen is lehet (barátnőmék most voltak, ő előre intézte és így kb. 7 USD-vel többet fizetett). A reptéren már megkaptuk a vízumkérelmes papírt, így azzal sem kellett már a sorban vesződni. Csak egy fotó és 30 USD társaságában leadtuk az útlevéllel együtt a kitöltött papírt és megvártuk még kb.8 kézen átmegy és a másik oldalon felvettük a már vízummal ellátott útlevelünket. Kb. 20 perc volt az egész. Kicsit kérdezgettek honnan jöttem, hova megyek, meddig maradok.

Utána Immigration pult, ahol le kellett adni a gépen kitöltött másik papírt, lefotóztak és mehettem is a csomagokért. Szerencsére megérkezett. Féltem, hogy az átszállásnál elkeveredik. A ráragasztott piros matricából ítélve asszem kicsit átvizsgálhatták. Bár a "centrálzáras" lila masnim a zipzáron nem volt kioldva.

Aztán mentem pénztváltani (Cambodia Asia Bank). Kérdeztem, hogy amerikai dollárt vagy helyit érdemesebb-e, ők a helyit mondták. Elővettem az össze valutámat, aazokat próbáltam beváltani. Sajnos a mianmari kyats-ból csak a 15-ös címlete váltották be, vietnámi dongot nem váltották, de dollárt, eurót és hongkongi dollárt elfogadtak. 15 MR-ért, 60 Euroért, 140 HK-ért és 30 USD-ért összesen 424.200 kambodzsai riel-t kaptam (kb.30.000Ft).

Majd várt rám a szállásom által küldött ingyenes tuk tuk.

Ezt a három papírt kellett kitölteni a repülőn:

Szállás: Noni Tree Hostel –  6880Ft/5 éj, reggelivel = 1376Ft/nap (4900Ft/5éj, azaz 900Ft/éj + 2935Ft/5 reggeli, azaz 590Ft/reggeli) -  ágy egy 6 személyes női, emeletes ágyas hálóteremben

Cím: Wat Damnak, Salakamruek Commune Krong Siem Ream,Cambodia, Sziemreap, Kambodzsa, 13 km-re a repülőtértől, 6km-re az Angor What-tól

A szállás remek. Soha életemben nem voltam még ilyen olcsó szálláson, nem is számítottam semmi jóra. Kellemes csalódás volt. A szoba a szokásos emeletes ágyas, 6 férőhelyes lányszobában, elfüggönyözhető ággyal, kislámpával, két töltővel, tiszta ágyneművel. Törölközőt sajnos nem kaptunk. A fürdő csak egy tusoló és külön egy WC, de nem tolongtunk, kényelmes volt. Kár, hogy a tusolóban az akasztón kívül sehova nem tudod letenni a cuccaid, szemüveged, tusfürdőd stb. A bár és a recepció nyitott oldalú így kellemesen ki lehet ülni. Vannak babzsákok és egy medence is. A reggeliért külön kellett fizetni, bookingon foglalva 2 USD volt, a helyszínen 2.50USD/reggeli. 
Lehetett volna drágább ágyat is választani foglaláskor, amiért járt ingyen pick up a reptérről. Nem azt választottam. Jól tettem, mert a foglalás jóváhagyása után jött az automatikus válaszlevél a szállástól, hogy ingyenes pick up szolgáltatásukat felajánlják, ha szükséges. Persze, hogy szükséges. Tudtam, hogy messze van a reptértől a szállásom és sejtettem, hogy nem jár arra 2 metró. Kétszer kellett ezügyben ráírnom a szállásra, mert nem válaszoltak, de végül megérkezett a pick up és egy újabb vágyam teljesült: a nevemmel ellátott nyomtatott papírral várt valaki a reptéren. Sajnos a fotó nem sikerült jól, de eskü, hogy a nevem van ráírva:

Az első reggelinél volt egy kis fennakadás, nem az a fiú volt, akinél becsekkoláskor fizettem és az új fiú ki akarta velem fizettetni a reggelit, hiába mutattam a blokkom és az elismervényt, ő erősködött, hogy én csak 2 USD-t  (590 Ft) fizettem, a reggeli meg 2.50 USD (730Ft). De aztán elsimult az ügy. Lehetett választani reggelit, én első nap egy nagyon jól megcsinált omlettet kértem, belekevert piros és zöld paprikával és mellé egy kis krumplisalátát tettek, 2 szelet piritóssal. De kipróbáltam a műzlit is.

Ezek voltak a választott reggelijeim különböző napokon:

A szálláson mindenféle csodálatos túrára be lehet fizetni, van 1.50 USD-ért (440Ft) mosodaszolgáltatás, lehet biciklit és motort is bérelni.

A túrákról majd később írok.
 

Vízum: kell, de nem szükséges előre megvenni, a reptéren is lehet a helyszínen (30USD+1 fotó kell hozzá, azt vigyünk magunkkal)

A 30 napos turista vízum 30USD  (8800Ft) és egyszeri belépésre jogosít.

Időeltolódás: Magyarországhoz képest + 5óra (Mianmarhoz képest + 30 perc, ami azért volt vicces, mert 2 napig elfelejtettem átállítani az óráimat és így fél órás csúszásban voltam 2 napig. Még jó, hogy nem késtem le a reggelit vagy a túráimat!)

Közlekedés: jobboldali

Leginkább autó, motor, bicikli és tuk tuk a közlekedési eszköz. Metró nincs :-)

Kambodzsában másmilyenek a tuk tuk-ok, mint pl. a Fülöp-szigeteken. Itt egy kis hintó van egy külön kormányrúddal ráerősítve a robogóra, oldala lefüggönyözhető. Ez a leggyakoribb, de vannak fedett, karosszériások is.

A turisták tuk tukkal közlekednek leginkább. 1-2 USD-ért szinte bárhova elvisznek. Alkudni lehet, szabad. A reptérre vezető út 7 USD körüli.

Pénz: kambodzsai riel (KHR)

Mindenhol minden ár amerikai dollárban van megadva, a szállás, az éttermi kaják, a túrák, az élelmiszerboltok, még a helyi árusoknál és a piacon is. Lehet riellel fizetni, de ha pl. vettem a szállásomon inni a bárban vagy ennivalót az élelmiszerboltban és riellel fizettem, akkor is USD-ben és rielben együtt adtak vissza. Jaj de utáltam ezt, mert nagyon nehéz volt kezdetben utánaszámolni. Aztán megtanultam, hogy 5 USD az 20.000 riel és ehhez próbáltam viszonyítani. A bankkártyás fizetésre mindenhol felszámolnak + 3%-ot.

Azt javaslom, hogy USD legyen nálatok több és egy kevés riel tartaléknak. Az országból való kiutazás előtt viszont ne felejtsétek visszaváltani a megmaradt rieleteket dollárra, mert nem találtam másik országban olyan pénzváltót, ahol beváltották volna!

1 KHR =0,07 Ft

10.000 KHR = kb.708Ft

14.140 KHR = kb. 1000 Ft

1 Ft = kb. 15 KHR

1000 Ft = 14.140 KHR

10.000 Ft = 141.400 KHR

Csak papírpénzük van.

ATM, internet:

Helyi SIM nélkül voltam megint. Minden étteremben volt internet és a szállásomon is, máshol meg nem volt rá szükségem.

A reptéren nem, a városban viszont több ATM-et láttam. Egy pénzváltó van a reptéren.

Árak:

Minden nagyon kedvező árú, a túrák, az ételek, italok, a szállások. Egy turistás utcában 3 USD- ért ettem ezt a nagy tálat. Meg se tudtam enni. A sör, tényleg fél dollár (150Ft) és a koktélok is nagyon kedvező árúak (2USD). Európai pénzes turistának egy kánaán és a hátizsákos turistáknak is boldogság.

 A szállások tényleg kedvező árúak. Én pl. egy 900Ft/éjszakás szállásra mentem, de 15.000Ft körül már 4-5 csillagos szállásokat lehet foglalni.

A város teljes meglepetés, rosszabbra számítottam. Nagy és gyönyörű szállodák vannak a városban. Ismertetőjegyük, hogy nagy kőszobrok állnak a bejárat előtt, vagy szökőkűt, vagy valami építmény, általában oroszlán vagy elefánt.

Meglepően turistás. Ezt az országot már megtalálták a magamfajták, Mianmart még nem. Azzal a repülővel, amivel érkeztem, kb. a 85%-a turista volt. Ennek megfelelően láttam pékséget, kávézót, éttermeket, sörözőket nagyon jó minőségben.

Érkezésemkor még esett az eső, mikor leszálltunk a géppel, de mire kikeveredtem a tuk ,tukhoz épp elállt. A város az esőnek köszönhetően vörösiszapos és tócsás képet mutatott.

Én májusban voltam, akkor nagyon meleg volt, 30-35 fok. Sokat esett az eső esténként. Rengeteg a szúnyok, melyek akkora púpokat hagytak rajtam estére, hogy volt, hogy 4-5 csípéssel bedagadt a térdem. Sok a szemtelen légy is és a fura és nagyméretű, kövérkés tücsökszerű bogár.

Elképzelhetetlenül sok templom van Kambodzsában. És ezek nem az európai megszokott (katolikus vagy református) templomok, nem is olyanok, mint a mianmári pagodák vagy a balin megismertek, ezek egyedi kőtemplomok. Rettentő szépek. A térképen a pirossal jelöltek 95%-ilyen kőtemplom.

A legnagyobb nevezetességet, a Siem Reap-tól 6-7km-re található Angkor Wat-ot többféleképpen meg lehet nézni, de leginkább csak szervezett, csoportos túra vagy külön, privát idegenvezetővel. Civilként is be lehet menni elvileg, de minket pl. minden templomnál megkérdezték, hogy van-e vezetőnk és hogy ki az. Az Angor Wat területére külön jegyet kell venni: az 1 napos 37 USD (10.800Ft), a 3 napos 62USD (18.200Ft) (2 napos nincs) és van 7 napos is (72 USD =21.100Ft és azt hiszem ez 3 hónapig érvényes). Privát túravezetőt 15 USD-ért ajánlott a szállásom (egyik ismerősömék 25 USD-ért voltak 5 órát, másik ismerősömék 30 USD-ért ketten), de én mégis a szervezett, csoportos 13 USD-s túrát választottam, nem akartam egyedül menni és egyedül hallgatni egész nap a templom történelmét. Inkább a látvány érdekelt. Jól jártam, mert végül ketten voltunk csak egy német lánnyal a csoportos, 13 dolcsis túrán, szóval szinte privát buli volt.

Különféle napfelkeltés túrák vannak 5:00-s hajnali indulással (13USD=3800Ft) és vannak egész naposak 13-15 USD-ért. A kis Angkor kör (16km) 13 USD, a nagy kör (37km) 15 USD (4400Ft).

Én a kicsire mentem végül, de bőven elég volt, így is egész nap mentünk az irtózatos nagy melegben. Nagyon kényelmes volt, reggel 9:00-ra jött értem egy légkondis terepjáról egy sofőrrel és az idegenvezetővel, majd felvettünk még egy lányt, és végül megálltunk jegyet venni  az erre a célra szolgáló központi jegyirodában. Az 1 napos jegyünk egy fényképes (helyben készítették), nyomtatott, színes papírka volt, amit minden templomnál fel kellett mutatni. Ne tessék nevetni...

A templomok incsenek egymástól nagy távolságra, de bringa, motor, tuk tuk vagy autós távok, semmiképp sem gyalogosak. Nagyon szép környezetben vannak és sokszor az odavezető úton is van egy szép, faragott köves kapu vagy híd. Én a mi túránkkal nagyon meg voltam elégedve. Kényelmes volt, nem rohantunk, kaptunk mindig hideg, palackos vizet és így, hogy csak ketten voltunk, bőven jutott idő fotózásra, fotózkodásra is. A vezetőnk minden templom előtt megállt velük egy hűs helyen, elmondta a kötelező történelmet, majd körbevezetett, de volt, ahol magunk mentünk körbe. Megálltunk ebédelni az egyik templomnál. Nagyon finom volt a kaja, én valami bazsalikomos, csirkés, zöldséges rizst ettem, de turistás árakon volt, 5.50 USD (1600Ft).

A túrában benne volt egy naplemente, bár nem az Angkor Wat-nál, hanem egy másik templomnál (Bakheng Hill), de ezt nem vártuk meg, mert felhős idő lett délutánra és azt mondta az idegenvezetőnk, úgysem látnánk semmit. Vagy csak már nem akart még 2 órát várni, mert kb. 16:00-ra végeztünk, a naplemente meg 18:00 körül lett volna. Megmondom őszintén, annyira nem bántunk mi sem, hogy nem kell még 2 órát várni. Koszosak, büdösek, izzadtak voltunk, én csak egy tusolásra vágytam. Hazafele a vezetőnk mutatott 3 nappal ezelőtti napfelkeltés Angkor képeket, vérzett a szívem. De nagy lutri erre befizetni, mert 10-ből kb. négyszer olyan jó az idő (nem esik, nem felhős), hogy jó napfelkeltés képeket lehet csinálni és 4:00-kor van az indulás. Amúgy ugyanannyiba került, mint a napközbeni túra. Én lusta voltam 2 képért ilyen korán kelni. Megbántam. És lehet, akkor nem egész nap mászkálunk a forróságban, hanem csak fél nap, igaz, akkor 3-4x többen vannak és kényelmetlenebb lett volna a fotózás.

Az első állomás az Angkor Wat, a hires, neves és egyedülálló. Tényleg nincs talán még hasonló sem a világon. Elég nagy területen fekszik. Előtte van egy kis tó, hídon kell átkelni, majd egy nagyobb területet bejárni.

Így nézett ki régen, egy festmény szerint:

És így néz ki most.

Gyönyörűek az ablakok, ezekkel a csavart hengerekkel, nagyon jellegzetes. Szuperek a faragott kövek, ahol mindennek meghatározott távolsága van egymástól és ugyan akkora ráadásul.. A kövek mérete, elhelyezkedése, egymásra építése is rendkívüli látvány. Nem hiába áll a 12. század óta. Naponta 3000 ember látogatja, mégsem éreztük a tömeget, szétoszlott jól a nagy területen. A legtöbb helyen nagyon jól lehetett fotózni is, emberek nélkül.

A túránk 2. állomása: Bayon – a mosolygós arcú nénik temploma

És itt ebédeltünk:

És hogy mozgatták a nagy köveket? Mutatom. Így:

A túránk 3. állomása: Ta Keo Temple  – a magaslépcsős

És hogy mozgatták a nagy köveket? Így:

Taphrum Temple (Tha Phrom Temple) – a Tomb Raider templom, amit a természet maga rombol le. Az ott élő fák gyökerei, szabályosan ránőnek a kövekre és súlyuknál fogva összerogyasztják az épületet. Első látásra az épület és a természet teljes harmóniája látszik, de valójában lassú halála ez az épületnek. Itt forgot a Tomb Raider Angelina Jolie-val, aki 3 hónapot töltött Kambodzsában.

Egyik kedvenc képem a templomból, amikor a természet mégiscsak tudja a dolgát és az arcot csak körbeöleli a gyökér:

Jelenetfotó a Tomb Raider c.  filmből:

 És az eredeti a helyszínről:

A filmből:

És a helyszínről:

És a Tomb Raider híres filmrészlet:

Az én tomb raider-es rúgásom nem igazán sikerült, sem a kép, sem a rúgás minőségét illetően. Vissza kell jönnöm, hiába....

A Bakheng hill-re volt hirdetve a naplemente, de ez a program ugye végül elmaradt.

Ezeket a templomokat amúgy napfelkeltében vagy naplementében érdemes még felkeresni. Gyönyörű képeket láttam róluk. De nagyon nehéz ügy májusban, mert sokat esik az eső és napfelkelte illetve naplementekor vagy esik vagy felhős.

A Floating Village, azaz az úszófalu túrára (18USD=kb. 5300Ft) mentem egyik délután. Volt délelőtti (8:30-14:30) és délutáni (14:30-19:00) túra. Csak a délutánira tudtam menni, gondolom így volt jobb nekik a látszám. 19-en voltunk. 14:00-kor jött értem a kisbusz a szállásra, majd felszedtük a többieket a szállásaikon. Utána egy óra volt az út. Egyszer megálltunk a bejáratnál pisilni, még egy utolsó vizet venni, mert utána nem volt erre lehetőség. 16:00-ra értünk kb. a faluba, ami most jelenleg nem úszott, mert az esős évszak október-november környékén van. Útépítés zajlik épp a bevezető vörös homokon. A hajók a kiszáradt folyómederben állomásoznak, elég kihalt volt minden. A faluban kb. 3000-en laknak, nagyon szegény körülmények között, kb. 6 méter magas cölöpökre épített házaikban, bár a ház szó sok esetben erős túlzás. Három évszak van, ennek megfelelően három szintes a ház. A víz emelkedésével költöznek felfele. A gyerekek bugyi, kisgatya, pelenka nélkül, meztelenül játszanak a porban, az állatok és a szemét között. Az oktatás nagyon alacsony a faluban, kb. 10 éves korukig tanulnak a gyerekek, utána mennek halászni és pénz keresni. Tartanak pár gebe csirkét, láttam kacsákat és egy helyen krokodilfarm is volt, de alapjában véve a halászatból élnek és a turistákból. Szárított halat (is) esznek.

A gyerekek sokszor integettek anyjuk buzdítáásra, néha odajöttek a közelünkben, de nem rohantak meg minket turistákat pénzt kunyerálni. Végiggyalogoltunk a falun. Elég fura érzés volt, mintha kirakatban lettek volna, mi meg fényképeztük a nyomorukat.

Láttam síró hölgyet is…

Az iskola.

Pár hölgy odajött iskolai füzetekkel és ceruzákkal, hogy vegyünk, támogassuk a helyi oktatást. Aki vett, utána maga vihette be az iskolába. A gyerekek 16:00-ig vannak suliban, egyenruhát hordanak (kék alj, fehér ing, aminek nem sok haszna van a vörös porban szerintem).

A kórház, ahova csak akkor küldik a szülők a gyerekeket, ha eltörött valamilyük. Idegenvezetők elmondása szerint a gyerekek immunrendszere nagyon erős, a porban, koszban nőnek fel, a földöm játszva és onnan étkezve.

Megrázó látvány volt a falu számomra. Mikor először megláttam a falut a buszablakból, akkor is hullt a könnyem és hazafele is pityeregtem. Mennyi mindenem van, ami ezeknek a gyerekeknek nincs... És milyen szerencsés vagyok, hogy tanulhattam.

A falu végén csónakba szálltunk és a nagyon alacsony, alig 1 méteres, szűk, irtó mocskos folyón kihajóztunk a nyíltebb vízre, ahol elmentünk egy úszó étterembe. Útközben beleakadtunk egy nagy halászhálóba, leállt a motor, ezt még orvosolni kellett. Az étteremben lehetett enni, inni, majd vártuk a napfelkeltére, ami elég ködösre sikeredett.

Vacsira kígyó-és krokodillevest is lehetett választani. Kihagytam.

Dél-koreai fotós barátomnak köszönhetem az egyik kedvenc képemet.

Siem Reap és környékén program lehet még a krokodilfarm (5 USD = 1500Ft),ami most zárva volt vagy messzebb, 110km-re arréb lévő templomokhoz is vannak túrák, pl. a Koh Ker Temple-hez és a Boeng Mealea Temple-hez (55 USD=16.100Ft).

Bár az éjszakai életet csak egyszer láttam, az úszófaluból este hazajövet, igen pezsgő látvány fogadott. Nagy kontraszt volt az egész délutános szegénység látványa után visszajönni a Pub Streetre és mindenhol a kivilágított szállodákat, megvilágított fákat, hidakat és rengeteg éttermet látni.

Általános képek a városról:

Kijutás a reptérre:

A szállásom délután 6 USD-ért, reggel 7 USD-ért viszi ki a népet a reptérre tuk tuk-kal. Korán, 8:20-kor indult a gépem, így legkésőbb 6:00-ra szerettem volna kintlenni a repülőtéren.

Szóval a 7 dolláros tuk tukkal mentem ki a reptérre, végül 6:00-s indulást beszéltünk meg. Előbb jött a fiú, így már 5:50-kor elindultunk, 6:11-kor szálltam ki a hintóból.Lassan mentünk, alig volt forgalom. A reptéren volt már pár turista, de a check in pultok zárva voltak. 6:30-kor nyitottak. A repjegyre az online becsekkolást követően az volt írva, hogy 7:30 előtt legyek szíves a reptéren becsekkolni. Valóban elég lett volna csak 6:30-7:00 között érkeznem. Mindegy, én jobban szeretem a kényelmes, nem sresszelős repülőre való várakozást.

Én avattam a reptéren minden pultot, így ez a “vágyam” is teljesült. Első voltam a check in pultnál, első az útlevélellenőrzésen, első a távozó Immigration pultnál, ahol annyira nem volt még se turista, se dolgozó, hogy az Asian Passengers sorban hagytam el az országot, mint tiszteletbeli ázsiai (ennyi utazás után jogos is). Majd első voltam a csomagellenőrzésen, ahol csak a táskába beszórt aprópénzem miatt bontatták ki a táskám egy percre, és első voltam a kávés pultnál is, ahol 4.10 USD-èrt (1200Ft) ittam egy nagy capuccinót. A Burger Kingben nem volt kávé, csak a szemközti kávézóban lehetett venni, érdekes megállapodás ez a két cég között. Élmény volt ez a repülőtér felavatás kora reggel. A reptéren becsekkolás után maximum 8-10 kapu volt. Kicsi, modern és tiszta a reptér. Van 4-5 kajálda, 4-5 ajándékbolt, 2 ruhabolt (Levis, Hard Rock Cafe) és egy patika/pipere, ahol még kicsit költöttem a rengeteg megmaradt riel-emet.

8:30-ra volt kiírva az indulásunk, 8:07-kor már tolatott a gép.

Búcsúzóul...

Bár ez az egyetlen kép, amit nem én készítettem a blogra, kiteszem, dél-koreai túratársam jóvoltából, aki a kép szerzője, hogy tudjam, mi az a látvány, ami miatt egyszer még visszajönnék Kambodzsába. Hát ez.... A szívem szakad meg, hogy ez az Angkor Wat fotó nem az én fotóm. És természetesen Samsunggal készült a kép, nem iPhonenal!

 Photo © 권용환 yonghwan (Köszönet dél-koreai fotós barátom!)